8. fejezet

Evans testvérek

Korán reggel kellett felkelnünk, mert még tegnap megtudtuk, hogy ma reggel kezdődnek az edzések. Ha minden igaz, akkor a kiképezésünket és az erőnk feltámasztásához szükséges dolgokat még kicsit később fogjuk megcsinálni. Ezen a héten csak a gárdás edzés lesz a fontos, de a jövő héttől két naponta a kiképzést is megkezdjük. Nevra azt mondta, hogy ha elég tanulékonyak vagyunk gyorsan fogunk végezni. 

Miriával éppen a nagyterem felé sétáltunk ahol Nevra már várt minket. Köszöntünk egymásnak aztán elindultunk az udvarra ahol edzeni tudunk. 

- Ma egy megtévesztő varázslatot kell megtanulnotok. - kezdett bele. Nevra mindig is komolyabb volt edzés közben persze néha voltak perverz megnyilvánulásai, de egészen elnézhető mértékben...Mármint hozzá képest. - Megtéveszteni többféle képen is lehet az ellenséget. Mindegyik módot meg fogom nektek tanítani. Az első a sokszorozódás lesz. Ez azt jelenti, hogy leklónozzátok magatokat. Ehhez csak koncentrálni kell és elképzelni, hogy mellettetek áll egy klónotok vagy úgy is lehet, hogy ráösszpontosítotok valamire például egy fára és odaképzelitek magatokat így ott is megjelenik belőletek egy klón. A klónok képesek harcolni, de nagyon gyengék. Kezdjük azzal, hogy ha mondjuk egy fa helyére klónozod magad akkor úgy, mond a fa veszi fel a te alakodat. Ez pedig azt jelenti, hogy az tényleg csak megtévesztés, mert ha tárgyra vagy mozgás képtelen dologra klónozzátok magatokat nem lesz képes se a harcra, se a mozgásra így egy ütéssel el lehet tüntetni. Viszont ha szimplán klónozzátok magatokat a klónotok képes lesz harcolni magától is és úgy is, hogy parancsoltok neki. - Nevra csak mondta és mondta mi meg alig értettünk belőle valamit legalább is én kicsit nehezen fogtam fel a dolgokat. Ez lehet, hogy azért van mert a fiú érthetetlenül magyaráz vagy csak egyszerűen nekem ilyen lassú a felfogásom. - A szimpla klónok 5 támadást mindenképpen kibírnak de maximum 15-öt. Viszont ha egyszerre csináltok, mondjuk három klónt jelentősen csökken a támadás bírásuk, mert szétoszlik az erőtök, amivel létrehoztátok őket. Tehát ha két klónt csináltok maximum 10 támadásig bírják, ha hármat 8 támadásig és így tovább. Viszont három klón könnyebben megtud támadni egy ellenfelet és jobban letudja gyengíteni, mint egy. Eddig világos? Mert akkor mutatom gyakorlatban. - kérdezett rá mi pedig bólogattunk...Bár ennek körülbelül a felét értettem és a számokra már nem teljesen emlékszem. De azt hiszem az a lényeg, hogy minél több a klón annál kisebb az ütés tűrő képességük. A fiú egy ideje csak állt és nézett előre.

- Szóval? Mikor akarod megmutatni végre? - kérdezte Miria mert már egy ideje csak állunk ott és semmit se csinálunk. Nevra idegesen a testvéremre pillantott és tovább nézett a hátunk mögé. Nem értettem, hogy mit csinál. Talán most összpontosít egy fára vagy valamire. Hátranéztem és megláttam, hogy van ott egy fiú vagy inkább férfi, aki áll egy helyben mozdulatlanul és minket néz. Jóval messzebb volt tőlünk. Visszanéztem Nevrára, aki továbbra is idegesen próbálkozott.

- Nevra van valami baj? - kérdeztem rá végül kicsit aggódva mert a fiú csak koncentrált és látszott rajta, hogy van valami gond. Rám is hasonlóan pillantott, mint az előbb Miriára aztán végül lehajtotta a fejét. - Nevra? - léptem közelebb hozzá, de ő azt mondta, hogy hagyjam békén. Erre már az ikertestvérem is közelebb lépett hozzá.

- Neked még is mi bajod? Úgy volt, hogy edzünk nem? De e helyett itt álldogálunk, veled van valami és mikor megkérdezzük, hogy mi a baj csak játszod a sértődöttet. Elmondanád végre, hogy mi a bajod? - emelte fel kicsit a végére a hangját. Egyetértettem vele bár talán én nem lettem volna ilyen durva..Na jó ez nem volt még annyira durva de én még ennyire se lettem volna az. Nevra csak lehajtott fejjel állt ott és mikor lehajoltam hozzá láttam, hogy elpirult, inkább kiegyenesedtem. Miria picit már ideges volt mivel a fekete hajú csak nem szólt semmit. Pár másodperc múlva testvérem már vette a levegőt, hogy ismét letojja a fiút mire az végre kiegyenesedett és ránézett a lányra.

- Nem megy. - mondta ki egyszerűen de kicsit halkabban.

- Mi nem megy? - néztünk rá mind a ketten értetlenül.

- Ez a baj. Nem megy a klónozás. Vagy is általában megy de most valahogy nem. - hadarta el szomorkásan aztán elnézett a vállam felett és elkomorodott. A testvéremmel hátranéztünk de megint csak az a fiú állt ott, aki előbb.

- Ki az a fiú? - tette fel a kérdést mindenféle köntörfalazás nélkül. Nevra csak sóhajtott egyet.

- Az most mindegy. Inkább megpróbálom még egyszer. - mondta és már el is kezdett egy közeli fára koncentrálni.

- Nem mindegy. - vágta rá Miria én meg ránéztem és megráztam a fejem. Most inkább hagyni kéne ezzel a dologgal. Lehet, hogy miatta nem megy neki de egyértelműen kerüli a témát szóval kicsit hanyagolni kéne. Főleg, hogy éppen edzenünk kéne. Természetesen én is kíváncsi vagyok arra, hogy ki az a fiú. Nevrát figyeltem ahogyan koncentrál. Ezúttal már úgy tűnt, hogy sikerülni fog. Valószínűleg még jobban próbálkozott, hogy véletlenül se kelljen Miria kérdésére választ adnia. Ezúttal sikerült is. Megjelent Nevrából még egy. Ez egyébként tök jól néz ki. Mikor a fiú látta, hogy sikerült neki a klónozás sokkal magabiztosabban fordult felénk.

- Na szóval ez egy mozgás képtelen dologra lett klónozva. Vagy is ha megütöm eltűnik. - mondta aztán közelebb ment a klónjához és megütötte így az egy füstfelhővel el is tűnt. Én csak bólogattam már kezdtem érteni.

- Most próbáljátok meg ti is. - utasított minket mire Miria már kezdett is koncentrálni persze neki gyorsan sikerült. Én még bajlódtam a dologgal. Nem tudtam rendesen figyelni, mert a távolban lévő fiú lekötötte a figyelmem egy részét. Csak akkor eszméltem fel mikor Nevra már mellettem állt és a vállamra tette a kezét. Ekkor rápillantottam.

- Ne vonja el semmi a figyelmed! - mondta halkan de még is parancsolóan. Megfogta az alkarom és felemelte a kezem, majd a fára mutatott vele. - Most koncentrálj! - mondta én pedig ráhallgatva a fára összpontosítottam. Pár másodperc múlva megjelent ott az alakom. - Látod ha rendesen koncentrálsz sokkal gyorsabban és könnyebben meg van. - mosolygott rám haloványan aztán odébb állt és kettőnkre nézett. - Nos a ráklónozással meg volnánk. Most jöjjön a szimpla. Ez már nehezebb lesz. De először. - kezdte aztán a kezét a két klón felé emelte, majd a kezéből kiszállt vagy is inkább kilőtt egy fekete golyót, ami átment a klónokon ezzel eltüntetve őket. Én eltátottam a számat de szerintem Miriának is hasonló reakciója volt.

- Szóval mutatom a szimpla klónozást. - jelentette ki és már koncentrálni is kezdett. Láttam, hogy mellette halványan kirajzolódik a klón de végül eltűnt. Ekkor a távolból hangos nevetést hallottunk. De mire hátranéztünk nem volt ott senki még az a fiú sem. De ahogy visszafordultam megláttam egy alakot és még ki se tudtam venni, hogy ki az mert megijesztett. Az az csak annyit mondott, hogy "bú" de én már ettől is megijedtem és hátrébb is léptem. Ő meg egyszerűen elnevette magát.

- Hű, valaki elég ijedős. - mért végig és azt hiszem az idomaim egy kicsit jobban is megnézte, mint kellett volna. Barna haja volt, ami elől két oldalt hosszabbra volt hagyva. A szemei is barnák voltak, akarom mondani az egyik mert a másikat szemfedő takarta. Az öltözéke egész átlagos volt. Egy szakadt zöld póló, fekete nadrág és egy érdekes kardigán vagy nem is tudom minek nevezzem. Lényegében az is szakadt volt rajta. Az arcán sunyi mosoly ékeskedett.

- Na mi van elvitte a cica a nyelveteket? - kérdezte aztán Nevrára nézett, aki rögtön rákiáltott.

- Minek jöttél ide? Éppen edzést tartok. - mondta gorombán fennhangon. Mi baja lett így hirtelen? Olyan, mint ha ismernék egymást. Bár most jobban megnézem őket egészen hasonlítanak legalább is az mindenképpen közös bennük, hogy mindkettejüknek van szemfedője.

- Na. - húzta el a szót - Be sem mutatsz a tanítványaidnak vagy inkább mondjam úgy, hogy kis barátnőidnek? - kérdezte az ismeretlen fiú.

- Azért mert az edzés kellős közepén vagyunk. - vágta rá továbbra is felemelve a hangját Nevra

- Ugyan már, ha te tanítod őket az edzés kellős közepén lesztek még holnap is. - öltötte ki a nyelvét a barna hajú. Ezeknek meg mi baja van most? Nevra kicsit elpirult és látszott rajta, hogy nem tetszik neki ennek a fiúnak a hangneme. - Egyébként is itt papolsz neki ka koncentrálásról mikor te sem koncentrálsz normálisan. - nevette ki a fiút. - Miattam nem tudsz koncentrálni ugye? Valld csak be. - nézett a fekete hajú szemébe.

- Pff..De, hogy is. - mondta miközben farkas szemet néztek.

- Befejeznétek végre? - üvöltött rájuk Miria mire mind a két fiú ránézett a lányra. Nevra pedig lehajtotta a fejét. Úgy tűnik a testvéremnek már elege volt a vitázásból. Bár az igazat megvallva nekem is. Nem is értem, hogy mi bajuk van.

- Ó persze bocs.- mondta a barna hajú aztán ránézett a fekete hajúra végül elmosolyodott és felénk fordult. - Armin Evans a nevem. Én vagyok Nevra bántja. - kezdett el bemutatkozni egész normális hangnemben nekem pedig ismételten leesett az állam. Nevrának van testvére? Nevrának Evans a vezetékneve? Ők miért szemfedősek? Minden családtagjuk szemfedős? Csomó kérdés vetődött fel hirtelen bennem de ezek tényleg érdekeltek. Miria is hasonlóan meglepődött. Azért erre nem számítottam.

- Nevra miért nem mondtad soha, hogy van egy testvéred? - kérdezett rá Miria. Nevra meg a homlokára csapott.

- Mert sose kérdeztétek. Na de ez most mindegy. Armin most már elhúzhatsz. Kösz a látogatást. - mondta álmosollyal Nevra de testvére egyszerűen elnevette magát.

- Eszem ágában  sincs. Ha már itt vagyok megmutatom a hölgyeknek, hogy hogyan is kell klónozni. - mosolygott a lehető legkedvesebben Armin bár eléggé álszent mosoly volt az.

- Ch..Mutasd. - mondta halkan Nevra. Bátyja pedig bólintott egyet és már el is kezdett összpontosítani. Alig telt el pár másodperc már meg is jelent egy klón a fiú mellett. 

- Lényegében ugyan úgy kell, mint amikor fára klónoztok csak itt magatok mellé kell összpontosítani. - mosolygott ránk. Így olyan más volt sokkal kedvesebbnek tűnt de azért még láttam ahogyan küldd Nevrának egy kissé lenéző mosolyt. - Most ti jöttök. - mondta a barna hajú mi meg már csináltuk is. Azért még hallottuk, hogy halkan veszekednek még egy kicsit.

- Ez az én edzőórám. Itt te ne parancsolgass senkinek. - suttogta a fekete hajú.

- Bocs, de ha neked nem megy valakinek meg kell tanítani nekik a dolgokat. - kacsintott de hangja nem túl kedves volt persze végig mosolygott. Valószínűleg élvezte, hogy neki megy valami olyasmi, ami a testvérének nem. Azt hiszem ez lenne a testvérek közötti rivalizálás. Nekem egész gyorsan sikerült egy klónt varázsolnom magam mellé. Viszont ezúttal Miriának gyűlt meg a baja a klónozással és ezt nem csak én vettem észre ha nem Armin is. A fiú rögtön odament a lányhoz és megfogta a derekát a másik kezével pedig felemelte a testvérem kezét. 

- Csukd be a szemed és képzeld oda magad! - utasította persze nem durván. Láttam Mirián, hogy cseppet sem tetszett neki a helyzet.

- Miért kell fogdosni is ahhoz, hogy menjen neki? - kérdezte kicsit ingerülten Nevra miközben odament Arminhoz és elrántotta a lánytól.

- Ugyan már. Az előbb te is megfogtad Alexist. - Mi? Ő meg honnan tudja a nevemet?

- De nem a derekánál. - vágott vissza Armin én pedig csak néztem őket végül odamentem Miriához és segítettem neki én. Így már sikerült is csinálnia egy klónt. Eközben a fiúk még mindig veszekedtek. Ahogy láttam Miri picit el is pirult ugyan is Nevra egyértelműen az ő pártját fogta. Végül villantott egy gonosz mosolyt és a klónját ráküldte Arminra, hogy kicsit adjon neki. A fiút természetesen a gyengepontján támadta meg a klón ezért egy kicsit le is bénult.

- Te meg mit csinálsz? - förmedt Armin a lányra.

- Csak megmutatom, hogy kivel szórakozz. - vágta rá széles mosollyal az arcán én meg akaratom ellenére is elnevettem magam. Kezdem megszokni, hogy Miria ilyen. Nevra is mosolyogva nézte a jelenetet.

- Azt hiszem már senki sem lát itt szívesen Armin szóval jobb lenne ha most el is tűnnél. - vigyorgott rá a fiúra, aki éppen akkor győzte le Miria klónját.

- Pff..Megyek is. - mondta és felemelte a kezét gondolom, hogy el teleportálja magát vagy eltűnjön.

- Egyébként vége az edzésnek? - kérdeztem rá mire Nevra bólintott. Erre gyorsan eltűntem és megérintettem Armin vállát, hogy én is el teleportálódjak vele. Az udvar másik részében voltunk mikor kinyitottam a szemem. A fiú értetlenül nézett rám én pedig haloványan és kissé zavartan elmosolyodtam